Napok...

Ilyen egy...
Kicsoda...
Könnyek csorognak az arcomon. A sálam csurom víz. Sós víz.
Napok. Csúsznak lefelé a lejtőn.
Kicsi problémákból egyre nagyobbak lesznek. Csak egy percre engedtem el a kontrollt a tudatom felett és már nem tudok visszatérni.
Kiborultam.
Már megint.
A tökéletesen megalkotott álarcom kezd megrepedezni. Noncsi már rájött. Érzem magamon az aggódó tekintetet.
Az övé.
Tudom.
Nem értem, mi van velem. Hónap közepe... Telihold lesz egy hét múlva. Talán az.
Hiszti. Könnyek.
Elég volt. Vissza akarom kapni az álarcomat.
Nem akarom, hogy lássák, mi van bennem.
Nem leszek gyenge.