Ülök a könyvespolc előtt kóválygó fejjel és próbálok dönteni. Ujjaim vakon zongoráznak a könyvek gerincén, a szemem csukva, majd megállok valahol...
Alkonyat. Höh. Nyelvet öltök magamra és leveszem a polcról. Lassan végigpörgetem a lapokat, aztán felcsapom valahol, mikor megüt az Illat...
Fűszeres, édes, émelyítő... nőszag. Reszket a kezem. Az agyam pörög, majd elvakulok, mikor rájövök, legutoljára apámnál volt...
Még gyanakodtam is, hogy megint elkérte, mikor egyszer már elolvasta.. egy hete? Kettő? De me sem mertem fogalmazni magamban, hogy talán nem magának... hanem...
HÁT MÉGIS MEGTETTE???
Hagyta, hogy az a ... az a... hozzáérjen a holmijaimhoz, végiglapozzon a könyvemen, rajtahagyja a... szagát!
Ezt nem hiszem el!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése